Kategóriák
Egyéb kategória

Tulajdonképpen mi a podológia?

Magyarországon még igencsak gyerekcipőben jár a podológia, vagyis az az egészségügyi terület, amely a láb anatómiájával, mechanikájával és patológiájával, valamint betegségeinek diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik. 

Lábaink hivatottak arra, hogy tartsák a test súlyát, álló helyzetben segítsék a test mozgását, ugyanakkor sok funkcionális izomlánc részét képezik. A lábak „működését” az izom- és csontrendszer különböző szegmensei befolyásolhatják, ezért is fontos, hogy alsó testrészeinket lelkiismeretesen óvjuk. A podológiai szakemberek az összetett esetekben olyan orvosi tudományágak képviselőivel működnek együtt, mint az ortopéd orvosok vagy bőrgyógyászok.

A pogológusok azokat a problémákat kezelik, amelyek már nem tartoznak a pedikűrös kompetenciái közé, és még nem igényelnek orvosi beavatkozást. Fejlett ismeretekkel rendelkeznek az alsó végtag betegségeit, rendellenességeit illetően, a járás elemzése alapján képesek levonni szakmai konzekvenciát és a gyógypedikűr legmagasabb elméleti és gyakorlati tudásanyagával rendelkeznek.

Diabétesszel küzdő betegeknek kifejezetten ajánlott podológus szakember segítségét kérni, hiszen a diabéteszes láb különleges odafigyelést igényel, mivel a perifériás neuropátia miatt a betegek súlyos következményekkel járó szövődményeknek is ki vannak téve.

Jelenleg hazánkban 5 szakember mondhatja el magáról, hogy pogológiai végzettsége van, köztük a Podologia Medical Center alapítója, Teicht Katalin, aki fiatal korától a lábak szépítésére és gyógyítására tette fel az életét.

Kategóriák
Egyéb kategória

Mire tanítsa gyermekét a körmeivel kapcsolatban?

Akinek volt kisbabája, tudja, hogy a babák körömvágása sok esetben igazi kihívást jelent! Azonban a cseperedő gyermekek körmeire is érdemes kiemelt figyelmet fordítani. Mielőtt a veszélyekre hívnánk fel a figyelmet, az általános érvényű szabályt tartsuk szem előtt:  körömvágás alkalmával nem szabad túlzottan visszavágni, illetve úgy lekerekíteni, mint a kéz körmeit. A nagylábujjaknál ezt kifejezetten tiltják a szakemberek, sőt a széleit meg kell hagyni egyenesen, majdnem olyan magasan, mint maga a lábujj.

Abban az esetben, ha a körömszél bármilyen okból kifolyólag sérül (pl. a köröm sarok túl mélyen lett kivágva) előfordulhat, hogy a körömlemez szúró fájdalommal kísérve belenő az oldalsó körömredőbe, emiatt tehát a körömágyat ún. gennykeltő baktériumok lepik el és az oldalsó körömredőben piros, duzzadt, gennyező, vérző, fájdalmas gyulladás alakul ki. Egy idő után a köröm szélét is eltakarhatja ez a sarjszövet és a begyógyulni képtelen hámszövet alatt vérzékeny sarjszövet (= vadhús) képződik.

Vannak azonban védhetetlen helyzetek, ilyen lehet például egy családi tv-zés, amikor a gyerek piszkálja a körmeit, talán még be is szakítja, ám erről nem szól a szülőnek. Ha nem vizsgáljuk át naponta tüzetesen lábkörmeit, nem biztos, hogy felismerjük a sérülést, amely könnyen gonddá fejlődhet, ugyanis a köröm növekedési iránya megváltozhat és benövéssé alakulhat, amelyet egy idő után vadhús vesz körül. Rosszabb esetben már csak a sebész szikéje segíthet, ám időben felismerve az ügyes kezű gyógypedikűrös akár egyetlen kezeléssel képes uralni a helyzetet. Az apróságokat tehát ne szidjuk meg, ha lábkörmeikkel történik valami, inkább arra buzdítsuk őket, hogy bátran osszák meg velünk még a legapróbb sérülést is, hogy a komoly bajt elkerülhessük.